-A telefonodat nem vetted fel, így felhívtam Martin, hogy hol laktok. De mivel nem voltál itthon így gondoltam megvárlak. - mosolygott rám. Egy ideig még néztük egymást majd megszólalt - Na mi van? Már egy ölelést sem kapok? - tárta szét a karját nevetve.
Oda szaladtam hozzá majd erősen megöleltem. Oké, tudom nem rég láttam, de hát még is csak a tesóm.
-Most komolyan meg vártál? - kérdeztem nevetve - Akkor már aludj itt. Mondanám, hogy aludj a szobámban én meg majd alszok a kanapén, deee....megágyazok neked itt lent. - néztem rá angyali mosollyal.
-Látszik, hogy a húgom vagy! - röhögött fel, mire egy büszke fejet vágtam. Fölszaladtam a szobámba, vettem elő egyneműt és kértem Martin-tól valami póló féleséget és egy bokszert.
-Remélem ezek megfelelnek. Ha nem akkor...sajnálom - mondtam mosolyogva - Stipi-stopi a fürdő! - nevettem fel, majd be is foglaltam. Miután lezuhanyoztam azonnal be is dőltem az ágyba.
Másnap a régi jól megszokott módon keltem, a bátyámra.
-Mégis mi a jó francot csinálsz? - morogtam félálomban. Épp a kezében vitt le a lépcsőn. Igazság szerint annyira fáradt voltam, hogy az se érdekelt volna ha az északi sarkra visz, így kényelmesen elhelyezkedtem a karjaiban majd megpróbáltam vissza aludni. Az utolsó amire emlékszem az egy halk nevetés majd minden kiesett.
-Szerinted erre fel kell? - hallottam messziről egy hangot.
-Ha nem is legalább egy jót nevetünk, mondjuk így is úgy is ez lesz - röhögött fel egy másik hang.
Valami hideget érzetem magam körül majd azt, hogy nem kapok levegőt. Kinyitva a szemem észre vetten, hogy vízben vagyok. Kapálózva szenvedtem fel magam a víz tetejére.Megkapaszkodtam a medence szélében majd köhögő roham közepette kiköptem vagy egy liter vizet. Röhögést hallottam magam mellől így lassan - akár egy horror filmben - oldalra néztem ahol Martint és Shawnt pillantottam meg. Cápa módjára kezdtem el feléjük közeledni. Egy gyors mozdulattal megfogtam bátyám bokáját - mire bele fagyott a röhögés - és berántottam magam mellé.
-És ha megfulladok? - vontam kérdőre Martint. Egy ártatlan vigyort mutatva nyújtotta a kezét. Megfogtam majd őt is berántottam - Hol is vagyunk amúgy? - néztem körbe.
- A szállodába ahol lakok - jött fel a víz alól Shawn. Jelezve, hogy tudomásul vettem bólintottam egyet.
-És mi a mai program? - néztem a két fiúra.
-Hát arra, gondoltam, hogy elmehetnénk várost nézni, majd bemutatnálak a fiúknak - helyeslően bólogattam, majd kimásztam a vízből és végig csoszogtam a hotel folyosóján. A portás egy goromba arckifejezéssel jelezte nem tetszését, annak, hogy vizes ruhával sétálgatok amiből csak úgy folyik a víz. Elhúzva a szám léptem be a liftbe, mikor eszembe jutott, hogy igazából fogalmam sincs merre kéne mennem. Gondoltam megkérdezem a portást, hogy hol található a 309-es szoba, de mikor meglátta, hogy felé veszem az irányt, rájött a segíthetnék és fogta az egyik vendég bőröndjét és azt cipelte. Bunkó.
-Induljunk már! - kiabáltam el magam az ajtóból. Már vagy másfél órája készülődnek egy egyszerű városnézéshez. Én csak egy egyszerű rövid gatyát és egy színes trikót vettem fel, egy édes cipővel. - Nem randira megyünk emberek! Na jó, én majd lent megvárlak titeket! - untam meg a várakozást. Mivel a harmadik emeleten van a lakosztályunk, úgy döntöttem, gyorsabb ha lépcsővel megyek, mint egy öt éves ugráltam le. Lent George - a portás - nézett rám szúrós szemekkel. Nem lehetek a kedvence. Leültem az egyik fehér bőrkanapéra és elkezdtem játszani a telefonomon lévő Fruit Ninja-val. Egyszer szívesen kipróbálnám élőben is.
-Kész vagyunk - vigyorgott előttem a két idióta.
Gyorsan végig mértem őket, semmi változás.
-Te meg mi az istent csináltatok eddig? Ugyan úgy néztek ki mint 2 órája. Ágyba bújtatok közben? - vontam fel a szemöldököm. Mind ketten egy "Nagyon vicces vagy!" pillantást intéztek felém, majd megfogva két oldalról vezettek ki az épületből - Merre megyünk?
-Pár percre vannak innen úgyhogy sétálunk - vont vállat Shawn - Nem, Gwen, nem viszlek a hátamon.
-Káár.... - húztam a számat nevetve.
És tényleg, pár perc múlva egy elég nagy ház előtt álltunk meg. Shawn oda köszönt az őrnek és a lift felé húzott minket. Ha jól láttam az 5. emeletre tartottunk. Fönt vagy 20 ajtó volt, persze mi az utolsóba mentünk.
A szoba csúcs szuper volt. Hifi torony, tévé, néhány játék gép is elhelyezkedett, és persze hangszerek. Martinnal tátott szájjal bámultuk az elénk táruló helyiséget. A csodálkozásból egy halk nevetés zökkentett ki. Négy helyes - bár kissé gyerekes - fiúval találtam szemben magam. Mosolyogva mutatkoztam be nekik, amit viszonoztak.
-Gwen Ellwood.
-Carter Edison - mosolygott csábosan. A haja szőkés barnás volt és egy kis zselé segítségével az ég felé meredezett. Egy laza AC/DC póló volt rajta amit egy bőrdzseki fedett. Fekete farmer és egy fehér sportcipő.
-Josh Rood - nyújtotta a kezét, nos ő. Éj fekete haja kesze kuszán állt, barátja, a zselé segítségével. Öltözete nagyon hasonlított egy gengszterhez,de jól állt neki.
-Aaaon Broot - volt egy kis amerikai akcentusa, de cuki volt vele. Csoki barna haja hátra volt simítva. Egy egyszerű kék pólót viselt egy kék farmer nadrággal.
-Danis Harris - nyújtotta bátortalanul a kezét. Barna hajával nem csinált semmit,talán egyszer kétszer beletúrt, de nem fordított nagyobb figyelmet rá. Fekete farmert és egy kék inget viselt. Aranyos volt, hogy ilyen esetlen.
Ha nem beszélgettünk egy-két órát akkor semennyit se.Nagyon sok dolgot megtudtam róluk. Carter például tud zongorázni, és ő a nagy csajozó gép az egész bandában. Hozzá kell tennem meg értem, tényleg jól néz ki. A menedzser őt szereti a legjobban így szinte neki van csak szólója. Amikor elmondta, hogy AC/DC rajongó nem nagyon lepődtem, amit tudatára is adtam. Josh csak dobon tud játszani, de azt kegyetlenül jól. Van egy Anna nevű barátnője, akivel már 2 éve együtt van, dúl a love. Oh, majd el felejtettem, a második neve Ken. Csak kicsit röhögtem. Aaron, az ész az egész csapatban, legalábbis ha nincs berúgva. Volt, hogy megmutatta a szerszámát a járókelőknek. Hát okay. Mesélte, hogy neki épp alakulóban van valami, de még semmi sem biztos. Végül Danis. Tud gitározni, zongorázni, dobolni, és elméletileg még furulyázni is, de azt már nem mutatta meg. A szülei sajnos elvalltak, de a barátai túl segítették rajta. Nincs barátnője, az ő szavaival élve "Keresem az igazit" persze hozzá tette, hogy ez nem azt jelenti, hogy nincs benne az egy éjszakás kalandokban. A csapat nevüket még nem is említettem: Kék Macskák. Mikor megkérdeztem, hogy ez honnan jött azt mondták Aaron be volt rúgva és egész este ezt kiabálta. Jelnek vették. Legjobban Denis-szel jöttem ki, de mindegyiket jó fejnek tartottam. Habár Carter egy idő után kezdett idegesíteni a bókjaival. Sahwn Josh társaságában volt, Martin meg Aaron és Carter személyét élvezte. Olyan este tíz körül úgy láttuk jónak ha indulunk.
-De azért még gyertek - figyelmeztetett Aaaron.
-Ki nem hagynánk - feleltük egyszerre Martinnal mire mind elnevettük magunkat.
Kövit és siess :)
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés